Azt mindannyian tudjuk, hogy mesélni jó, mesélni fontos, minél többször egy nap, annál jobb. Már a legkisebbekkel is érdemes elkezdeni, puha könyvekkel, kemény borítós, színes, nagy képes könyvekből. Legkézenfekvőbb témájúak az állatos könyvek, nagyon szeretik nézegetni, utánozni az állathangokat. A böngésző könyvek is nagyon jók, a sok színes részlet és történés számos lehetőséget ad az önálló felfedezésre, mesélésre. 

Később jöhetnek a rövid szöveges könyvek (pl.: Boribon könyvek, leporellók) és fokozatosan haladhatunk a több és több szöveggel rendelkező könyvek felé. Szuper jó egy 2 éves körüli gyerkőcnek azok a  könyvek is, melyek választáson alapulnak, így mindig más és más lesz a mese vége (pl.: Mákszem királykisasszony). A legkisebbeket az állatos mesék, láncmesék (ismétlődő motívumokkal rendelkezők, pl.: Nyuszika harangocskája, répa mese) érdeklik, vagy azok a könyvek, amik a mindennapi életből merítik tartalmukat. Ezek nagyon közel állnak a gyerekhez

A meséket előadhatjuk fejből, elolvashatjuk könyvből, de bábozhatunk is, közösen, általunk készített vagy előre gyártott eszközök segítségével. Plüssök, ujjbábok, hurkapálcára ragasztott papírszereplők...stb. Készíthetünk bábparavánt, vagy vásárolhatunk is, de az otthon elkészített díszletek is szuperül kiegészíthetik a mesénket. Felépíthetjük kartonból,építőkockából, legoból, különböző anyagokból, én sokszor még a szobanövényeket is felhasználom a díszlethez. :)   

De miért is jó, miért is fontos a mese?

A mese pszichológiai értelemben elaborációt jelent. A mesehallgatás közben a gyerek belső képeket készít a meséhez, ami segít feldolgozni a mindennapok történéseit, a jó vagy rossz élményeket. Feloldja, megdolgozza a problémákat, szorongásokat, és megoldásokat kínál rájuk. Segít helyrerakni a gyerekek számára a még nehezen kezelhető kérdéseket is, mint például a jó/rossz, vagy éppen az élet/ halál kérdéskörét. A gyerekkornak két tündérvilága létezik. Cselekvés síkján a játék, szellemi síkon pedig a mese…

A mesenézés ezzel szemben kész képeket ad, ami lehetetlenné teszi a belső munkát. A gyerekek ilyenkor kikapcsolnak, pszichésen és testileg egyaránt, megszűnik a látott kép feldolgozása, nincs elaboráció. A feldolgozhatatlan ingermennyiség pedig feszültséget és agressziót szül, ami később viselkedési problémákban jelentkezik. Nyilván a mennyiség is fontos, napi 15 perc mesenézés még nem káros, de sajnos a mai átlag ennél jóval több…

...Manapság már szinte minden jellegzetes gyerektémára születtek mesekönyvek, hogy megkönnyítsék számukra a helyzet feldolgozását (szobatisztaság, testvérszületés, agressziókezelés, halál, válás,stb…). Ezek valóban nagyon hasznosak tudnak lenni egy-egy, a gyerek számára nehezebb élethelyzet megélésében. De a klasszikus állatmesék, tündérmesék is ugyanolyan fontosak. Ne féljünk a boszorkányoktól, vagy éppen a sárkányoktól!

A legértékesebb mese mégis az, amit fejből mesélünk a gyereknek. Az esti elalvás előtt például érdemes egy fejből szőtt, a gyerek napjának történéseit visszajátszó (akár egy állatgyerek szerepébe ültetve) mesét mesélni. Nem is gondolnánk, hogy milyen komoly terápiás értéke van egy ilyen esti mesének egy kisgyerek életében. Az aznapi történések újraélése, megdolgozása (esetleg a szülő által átkeretezve, ha szükséges) a legjobb befejezése a napnak. Ráadásul a fejből szőtt mese a legszemélyesebb, itt a legnagyobb a beleélés a szülő részéről is. Egy olvasott mesénél előfordulhat, hogy épp máshol járnak a gondolataink, itt viszont minden idegszálunkkal a mesére és a gyerekünkre koncentrálunk. És ezt a különleges gyerek-szülő egymásra hangolódást nagyon megérzik és meg is hálálják a gyereket. (pikinatural.wordpress.com)

 

A mesék segítik a szókincsbővülést, az emlékező készséget, fejlesztik a gyermek érzelmi intelligenciáját és jó hatással vannak a figyelem és koncentráció fejlődésére. Megmutatják mi a jó és mi a rossz, követendő példát állítanak a gyermek elé. A mesékben rejlő konfliktusok, ha számunkra túl natruralista is némelyik, ők nem a vérengzést látják egy sárkányfej levágásában, hanem a jó győzelmét. Erkölcsi tanulságokat rejt, megtanulják, hogy mi a helyes viselkedés, és hogy kemény munkával, kitartással, küzdelemmel ki lehet lábalni a bajból. Az élet sem mindig szép és jó. Mesével, az újra és újra átélt feszültségekkel oldódik a gyermekben fennálló szorongás. Mivel ők kifejezni nem tudják, nagy segítség lehet egy mese.    

..A mese lényege, hogy nem rejti el az élet nehézségeit, árnyoldalát, miközben cselekményvezetése a megoldást, bipoláris értékrendje a jó győzelmét sugallja. Ezzel segít a gyereknek szorongásait, negatív érzései miatti bűntudatát feloldani, kérdéseire választ kapni. A gyerekeknek „gyártott” bájos történetek sokkal inkább frusztrálóak, mivel a gyerekek érzik a disszonanciát saját vágyaik, s a történetek által megfogalmazott elvárás között. Ezek a történetek azt üzenik, hogy mindig csak jót és szépet szabad gondolni, érezni, jóllehet a gyereket, teljesen normálisan, negatív tartalmú érzések, indulatok is feszítik... 

...Nem azzal neveljük a gyerekeinket az életre, ha elhallgatjuk, letagadjuk az életben, az emberben benne rejlő negatívumokat, hanem ha játékkal, mesével elfogadhatóvá tesszük ezeket, s így kínálva fel a megfelelő életstratégiákat, s nem didaktikusan, hanem indirekten alakítva a morális kompetenciáikat... (http://www.tanszertar.hu/eken/2007_02/zk_0702.htm)

 Vidám és mérges Tapsi hangoskönyv sorozat (könyvben is kapható agykontrollos mesék és versek kicsi, közepes és nagyobbacska gyerekeknek) :
 http://www.dailymotion.com/video/xecqn0

Magyar népmesék online: 
http://www.kincseslada.hu/magyarsag/e107_files/public/ILLES_GY.PDF