Azért szeretem a Szutyejev meséket, mert kedvesek, aranyosak, rövidek, egyszerűek, szuperül illeszkedik a legkisebb mesehallgatók igényeihez. Nagy kedvenc nálunk a cicás mese, már régen báboztunk közösen, így több nap munkájával elkészítettük a saját kis mesénket, amit a nagyobbik gyerekem (3) játékból is szívesen elmesél a kisebbiknek (1,5). A legjobban a másféléves gyermekem élvezte, hangos kacagásban tört ki, minden fordulatnál, egér cincogásnál, béka kuruttyolásnál. :) <3

Rég szemeztem a tejes kartonnal, annyira jól és sokoldalúan felhasználható, most sem csalódtam. A bábok eltűnnek, átváltoznak a segítségével ami különös nagy varázslat a legkisebbeknek. Jöjjön hát lépésenként, hogyan is készült el:

1. Lépés: Tejes karton dekorálása, igazítása

A kartont lefestjük a történet helyszíneinek megfelelően: Én egy füves, virágos napocskás környezetet festettem, itt ugrándoznak a kiscicák a történet kezdetekor. Majd jön a lisztes bödön, a kályhacső, és a tavacska. Majd a bundájukat a napocska újból a történet elején megismert réten szárítja meg. 
A lisztes bödön elkészítéséhez vattát ragasztott  nagylányom, a kályhacsövet a kisfiam festette feketére. a Tóba az anyagot tűzőgéppel rögzítettem fel. 
TIPP: én a tejes karton oldalaira nagyobb lyukat vágtam, hogy könnyebben lehessen a bábokat ki-be venni.

 2. Lépés: Bábok készítése

Egy A3-as félfamentes kartonpapírt 4 azonos részre osztottam, majd a két szélsőt összeragasztva kaptam háromszög formát. A béka-, egér-, cicafejeket is ilyen kartonra rajzoltam, majd festettük, fehér és rózsaszín színes nyomtatópapírból pedig köröket vágtam ki, majd ragasztottuk. A bajszot, szemet, szájat alkoholos filccel húztam meg száradás után. 9 cicafejre(1 szürke, 4 fehér, 4 fekete), 1 béka és 1 egérfejre lesz szükségünk. 

Az elkészült bábok:

A bábok alapötletét ez a VIDEO adta

Szutyejev: A három kiscica

Három kiscica, egy fekete, egy szürke meg egy fehér, meglátott egy egeret, és - uccu neki! - utána futottak. A kisegér beugrott a lisztesládába. A ksicicák - hopplá! - utána. A kisegér elszaladt. A ládából pedig három fehér cica mászott ki. A három fehér kiscica meglátott az udvaron egy békát, és- uccu neki! - utána futottak. A béka beugrott egy ócska kályhacsőbe. A kiscicák - hopplá! - utána. A béka szépen tovaugrándozott, és a kályhacsőből előbukkant három fekete kiscica. A három fekete kiscica meglátott a tóban egy halacskát, és -uccu neki! - utána ugrottak. A halacska elúszott, és a tóból kimászott három csuromvizes kiscica. És a három vizes kiscica elindult hazafelé. Útközben szépen megszáradtak, és olyanok lettek, mint voltak: egy fekete, egy szürke és egy fehér kiscica.

„A mese olyan lelki táplálék, amely életre szóló nyomokat hagy a gyermekben. Egyrészt a mesélés sajátos szituációja, bensőséges hangulata adja meg az érzelmi biztonságot, a nyugodt, csendes és szeretetteljes légkört, amelyben meg lehet pihenni, el lehet lazulni, a rítust, amivel le lehet zárni egy mozgalmas és eseménydús napot. Ám a kisgyerek a mesehallgatás során nemcsak a szülőre, hanem befelé is figyel, saját vágyainak megfelelő fantáziaképet alkot, ami segíti őt a nap folyamán felgyűlt belső feszültségei, negatív érzései, félelmei feldolgozásában.” (Kádár Annamária)